Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 1. rész

2014. július 1-től lényeges változás lesz a számlázásban, mely az időszakos elszámolású ügyletek (eddig folyamatos teljesítés) teljesítési időpontját érinti lényegesen. 

A változás lényege, hogy a teljesítés időpontja július 1-e után már nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja. 

Az új teljesítési időpont alkalmazását csak azoknál az ügyleteknél kall alkalmazni, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is 2014. június 30-a utánra esik!!! 

Az új teljesítési időpont „használatához” két lényeges tényállásnak kell megfelelni: 

• ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték 
• ha az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (nem függ a tényleges teljesítéstől) 

Mint minden alól, ez alól is vannak kivételek. Az alábbi esetekben a törvény változása ellenére a teljesítési idő marad a régi, vagyis a teljesítés időpontja a fizetési határidő napja: 

• Ptk. Szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletek (pl. áram, gáz). A szolgáltatót minden esetben szerződéskötési kötelezettség terheli, valamint a felhasználó a díjat havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díjak továbbszámlázása ugyanígy történik abban az esetben, ha önálló tételként számlázzuk tovább. Abban az esetben, ha mellékszolgáltatásként számlázzuk (pl. bérleti díjat számlázunk és ugyanabban a számlában közüzemi díjat is számlázunk) a főszolgáltatás teljesítési időpontja lép életbe. 
• Telekommunikációs szolgáltatás (pl. telefon, internet) 
• Telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatás, ha az alapszolgáltatással együtt kerül elszámolásra (pl. parkolási díj, autópálya matrica sms-ben) 

Az új szabályozás bevezetése mellett marad néhány szabály, mely 2014-től sem változik. 

1. Az időszaki elszámolást, vagyis az új szabályozást csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződő felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás elszámolásra megállapodást, valamint nincs az adott időszakon belül fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön teljesítési igazolás. 

• Fő szabályként egy-egy elszámolási időszak nem lehet hosszabb, mint 12 hónap. Amennyiben mégis hosszabb az elszámolási időszak, mint 12 hónap, akkor a 12. hónap utolsó napja az egyik teljesítési időpont. 
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 1 hónapnál, amennyiben mégis hosszabb, úgy a hónap utolsó napja teljesítési időpontnak számít. 
• Külfölditől igénybevett szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél 

2. A gyűjtőszámla módszer sem változik 2014-ben. Abban az esetben alkalmazzuk, ha több teljesítési időpont van. Akkor bocsátunk ki gyűjtőszámlát, ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetve a rá vonatkozó bevallási időszakban ugyanannak a szervezetnek több, számlakibocsátására jogalapot teremtő ügyletet teljesít. (pl. minden nap szállítok pékárut, de csak kéthetente -havonta - számolok el. Az elszámolási időszak sosem lehet hosszabb, mint, a teljesítő bevallási gyakorisága. Gyűjtőszámlát csak a felek előzetes megállapodása esetében lehet csak kiállítani. Amennyiben nem kötnek gyűjtőszámla szerződést, de elszámolási időszakos fizetésben állapodnak meg, nem válik az elszámolás gyűjtőszámlás elszámolássá, hanem életbe lép a megváltozott teljesítési szabályozás alá eső időszakos elszámolás. A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az egyéb adatok más pénznemben vannak feltüntetve.

A cikk második részét itt olvashatja.