A kisadózó vállalkozások tételes adója

A kisvállalati adózás könnyítésének céljával a kormány – az eva megtartása mellett – két új, egyszerűnek szánt, választható adónemet vezetne be 2013-tól. Ezeknek választására, megfizetésére és bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket pedig már be is nyújtotta a parlament elé. A két új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó. Tudjunk meg mi is többet ezekről az adózási formákról, hiszen a szakembereknek és ügyfeleiknek már idén is lesz tennivalója ezekkel kapcsolatban. Ebben az írásban a kisadózó vállalkozások tételes adójával foglalkozunk részletesebben.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a kizárólag magánszemély taggal bíró közkereseti társaság és betéti társaság.

Bejelentkezés

Az új adózási mód választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz. Ezzel egy időben legalább egy, általa foglalkoztatott kisadózót is be kell jelentenie.

Előreláthatóan lesz némi fogalmi keveredés a bejelentkező  "kisadózó vállalkozás" és az általa kötelezően megjelölendő  "kisadózó" tekintetében. Kisadózó vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó egyéni vállalkozó vagy cég. A kisadózó pedig a bejelentkező  egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja.

A személyes közreműködésre kötelezett tagokat a vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként a saját adószáma alatt azzal, hogy egyben nyilatkozik, hogy az érintett kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A kisadózó vállalkozásnak a kisadózóként be nem jelentett tagja a tevékenységében ezek után már kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Ha ezt a szabályt megsértik, akkor a személyesen közreműköd  tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.

Az új adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő  hónap első  napjával kezdődik. Igazi vállalkozásbarát megoldás, hogy a nyilvántartásba vételről az adóhatóság visszaigazoló levelet küld ki, amely tartalmazza majd az adóalanyiság kezdő  dátumát, a tételes adó összegét, annak esedékességét, sőt a beszedési számla számát is.

Nem is választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző  két éven belül felfüggesztette. A törvényben meghatározott okok fennállása esetén a már elnyert adóalanyiság is megszűnhet úgy, hogy azután ez a forma a következő  két éven belül ismételten nem is választható. Ilyen megszüntető  ok lehet, ha a vállalkozásba nem magánszemély tag lép be, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg jogerősen, vagy ha az adószámát a NAV felfüggeszti, vagy ha az adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 500 ezer forintot. Ilyen esetben, akárcsak korábban a belépésről, az adóalanyiság megszűnéséről is határozatban értesít a hatóság.

Az adó mértéke

A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő  kisadózó után pedig havi 25 ezer forint lenne. A tételes adót minden bejelentett kisadózó személy után, minden megkezdett hónapra külön-külön kell majd megfizetni, mégpedig a tárgyhót követő  12. napig.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele a naptári évben meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke már további 40%, melyet a tételes adótól függetlenül meg kell fizetni. Bevételnek számít a kisadózó vállalkozás által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték azzal, hogy nem bevétel például az áthárított áfa, a kapott hitel és kölcsön, a kártalanítás stb.

A tételes adó megfizetésével a főállású kisadózó a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, és valamennyi, a Tbj.-ben és Flt.-ben meghatározott ellátásra jogosultságot szerez. A nem főállású kisadózó – e jogviszony alapján – biztosítottnak nem minősül, így társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

A kisadózó vállalkozás és a kisadózó, a tételes adó megfizetése esetén mentesül: 

a) a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
b) a társasági adó;
c) a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
d) a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Nem mentesül viszont a kisadózónak nem minősülő  személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő  adókötelezettségek alól.

Az adó bevallása

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére lesz kötelezett, és a jelenleg módosításra váró javaslat szerint e bevételéről a tárgyévet követő  év január 20-áig nyilatkozik (egy javaslat ezt a határidőt február 25-ére tolná ki).

Nyilvántartások és bizonylatolás

A kisadózó vállalkozás az áfatörvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról. A kiállított számlán fel kell tüntetnie, hogy a "Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla".

A kisadózó vállalkozásnak gyakorlatilag az evások által már jól ismert bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető  módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és annak ellen őrzéséhez szükséges.

A bevételi nyilvántartásnak legalább a következő  adatokat kell tartalmaznia:

• sorszám;
• a bizonylat sorszáma;
• a bevétel összege;
• a bevétel megszerzésének időpontja;
• számla kiállítása esetén a bevétel juttatójának neve, címe (ez lehet, hogy a szavazás után a végső  verzióból kimarad).

A bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet, és a már rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. A nyilvántartást és a bizonylatokat a kiállítás adóévét követő  8. naptári év végéig kell majd megőrizni.

Az új adózási forma várható "működésének" legfőbb tudnivalói tehát a fentiek, azonban az ördög most is – mint mindig – a részletekben lakozik. Minden ilyen részletre itt nem tudok kitérni, de akinek megtetszett ez az új adózási forma, annak az átlépés körülményeit és feltételeit gondosan mérlegelnie kell. Például a társasági adó alanya a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell, hogy alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő  adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti majd. Vagy hogy a kisadózó vállalkozó számláját az szja-alanyok költségként nem vehetik figyelembe, míg a Tao törvény alanyai esetében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kerülhetnek a könyvekbe.

Forrás