Ügyvezetőként foglalkoztatott külsős magánszemély adóigazgatási esete

Az elmúlt időszakban találkoztam egy érdekes esettel, s mivel a téma többeket érinthet, ezért úgy döntöttem, hogy a tapasztalatokat összefoglalom egy bejegyzésben.

Adott egy egyszemélyes Kft., amelynek a tulajdonosa nem a cég ügyvezető igazgatója. Az ügyvezetői feladatokkal ugyanis egy külsős magánszemély van megbízva, akit a cég munkaviszonyban foglalkoztat.

Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: 

1. Az ügyvezető alkalmazott dönthet-e úgy, hogy a havi nettó munkabérét nem veszi fel a cégtől? 
2. Amennyiben a jövedelmét nem veszi fel, terheli-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség havi viszonylatban?
3. Van-e arra lehetőség, hogy amikor majd egyszer felveszi a munkabérét, akkor kerül bevallásra a 08-as bevallásban a személyi jövedelemadó kötelezettség?
4. Ez utóbbi esetben havonta csak a járulékfizetést valljuk a 08-as bevallásban?
5. A munkaviszonyon kívül van-e más jogi forma, amelyben foglalkoztathatjuk a nem tag ügyvezetőt?

1.) 

Az állami hatóság hatáskörére vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 72. §-a tartalmaz előírásokat. E hatáskör nem terjed ki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozása alá tartozó kérdések értelmezésére, jelen esetben a foglalkoztatás időtartamát, a bérezést, a járandóság kifizetését stb. illetően. E helyen megjegyzést érdemel azonban az, hogy a hivatkozott törvény tiltó rendelkezést tartalmaz arra, hogy a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Ugyanakkor a szabályozás kötelezettséggel terheli a munkáltatót a munkabér havi gyakorisággal történő kifizetésére.

Társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban álló személy biztosított. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől, annak megszűnéséig tart. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony alapján fennáll arra tekintet nélkül, hogy a foglalkoztatásra teljes munkaidőben, vagy csak részmunkaidőben kerül sor. [Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

2.) 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  csak akkor ír elő adóelőleg levonási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a kifizető terhére, ha a kifizetés ténylegesen megvalósul, azaz a magánszemély bevételt szerez. [Szja tv. 4. §; 46. § (8) bekezdés] 

A Tbj. definiálja többek között a járulékalapot képező jövedelmet is, amely az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. [Tbj. 4. § k) pont 1. alpont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

3-4.) 

Az előzőekben ismertetettek alapján - adóköteles jövedelem hiányában - sem adóelőleg sem pedig járulékfizetési kötelezettség nem terheli a kifizetőt mindaddig, amíg a munkavállaló részére adóköteles jövedelem kifizetést nem teljesít. A 08-as bevallás benyújtása alól jelen helyzetben sem mentesül a kifizető, tekintve, hogy a bevallás a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan is tartalmaz felvezetendő adatokat.

Amennyiben a kifizető a munkavállaló részére az adóelőleg-alap számításánál az Szja. tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem kifizetést teljesít, úgy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho. tv.) alapján szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett lesz, melynek a mértéke az adóalap 27 százaléka. [Szocho. tv. 455. § (1) bekezdés, 459. § (1) bekezdés] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

5.)

Mivel a jelenlegi ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatát, és a társaságnál tagsági jogviszonya nem áll fenn (mivel tőkét nem fektetett a vállalkozásba), ezért társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói biztosítási jogviszony nem keletkezhet.

(Megjegyzés: A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításra került, 2012. január 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre. Amennyiben a változásokról bővebb információt szeretne, ajánlom figyelmébe a fent említett törvényt, amelyet itt érhet el.)

Az ügyvezetői feladatok ellátása történhet még díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - azaz a Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási jogviszony - keretében, valamint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője minőségben. Ez utóbbi választott tisztségviselői jogviszonyt is munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. A biztosítási kötelezettség megállapítására vonatkozóan a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.

Kedves Olvasó! A témával kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit, észrevételeit megoszthatja itt a blogban hozzászólás formájában, vagy a posalivia.piroska@upcmail.hu e-mail címen, vagy pedig a  +36309944016 telefonszámon.