Kamarai tagdíj és regisztráció 2017.

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje (2017. március 31.)

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kellett a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába.

Minden újonnan alakuló gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Azok a vállalkozások, akik már az előző években kérték nyilvántartásba vételüket újabb regisztrációs lapot nem kell kitölteniük.

Nagyon fontos, hogy a kamarai tagság önkéntes, a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, melynek határideje minden év március 31-e. A hozzájárulás összege 2017-ben is 5000 Ft.

A területi kamarák elérhetőségeit, valamint a befizetéshez szükséges bankszámlaszámokat ITT találja!

A 2017. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2017. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek.

Amennyibe 2017. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van.

A kamarai törvény rendelkezése szerint minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

A területi kamarák elérhetőségeit, valamint a befizetéshez szükséges bankszámlaszámokat ITT találja!

Megbízható könyvvizsgálók a vállalkozások szolgálatában

Megbízható könyvvizsgálót keres?

Keressen minket az alábbi elérhetőségeken, segítünk az Önnek legmegfelelőbb könyvvizsgáló kiválasztásában.

konyvelesikisokos@gmail.com
+36309944016

Pósa Lívia

Kötelező törzstőke emelés - határidő március 15.

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett életbe, vagyis eddig az időpontig lehetett a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje 3 millió Ft alatt. A jogi személyek 2+1 év türelmi idő kaptak arra, hogy a létesítő okirataikat összhangba hozzák az új polgári törvénykönyvvel, vagyis a határidő 2017. március 15-én lejár.

Azok a cégek, melyek a fenti kötelezettséget elmulasztják, azok ellen törvényességi felügyeleti eljárás indítható, akár több millió forintos bírság kiszabására is lehet számítani, végső esetben pedig megszüntethetik a céget.

Az elmúlt években alapított leggyakoribb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ezen belül az 500.000 forinttal alapított kft-k száma nagyjából 90%-os arányú. Ezeknek a cégeknek vagy jegyzett tőkét kell emelniük cégmódosítással, vagy pedig át kell alakulniuk olyan cégformára, amely cégforma meg tud felelni a kötelező jegyzett tőke minimumnak. Ilyen lehet pl. a betéti társaság.

A kötelező jegyzett tőke emelésnél azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek költségei kisebbek, és az egész eljárás is egyszerűbb a jelenlegi eljárásrend szerint, mint a cégforma váltásos cégmódosítás. Ha valaki cégformát szeretne váltani, ahhoz könyvvizsgálatra van szükség, ami plusz anyagi kiadás és persze tortúra.


Néhány szóban megemlíteném a lehetőségeket a törvényi kötelezettség teljesítéséhez.

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből

Számviteli szempontból nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházására tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. A fentiek alapján a tagi hitelből történő jegyzett tőke emelés nem vonz illetékfizetési kötelezettséget maga után.

Jegyzett tőke emelése tőketartalékból/eredménytartalékból

A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot és/vagy eredménytartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére.
 A tőkeemelés forrása lehet még az adott évi adózott eredmény is. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni.
Az eredménytartalékból felemelt jegyzett tőkét adójogi szempontból külön kell kezelni. Erre azért van szükség, mert a társaság tagjai az eredménytartalékhoz alapvetően osztalék felvétele mellett jutnának csak. Amennyiben törzstőke emelésre használják fel, úgy adómentesen kerül könyvelésre, vagyis a törzstőke emelés időpontjában nem, csak jegyzett tőke leszállításakor, vagy az üzletrész értékesítésekor keletkezik SZJA (EHO) fizetési kötelezettség. 

Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával

A legegyszerűbb jegyzett tőke emelési lehetőség, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok plusz hozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akik anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre.
Az új Ptk. rendelkezései szerint a létesítő okiratban rendelkezhetnek úgy is, hogy a tag változás bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulásának felénél is kevesebbet teljesítsen, és a maradék összeg teljesítésére is lehetőség van akár egy évnél hosszabb határidőt megszabni. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy amíg a törzstőke kötelezettséget a tagok nem teljesítik, nem lehet osztalékot kifizetni a cégből, valamint a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a Kft kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal felelnek.
A vagyoni hozzájárulást teljesíthetik banki befizetéssel, valamint készpénzben a cég házipénztárába.

Jegyzett tőke emelése apportból

Apport csak forgalomképes eszköz lehet, mely törzstőke emelésre való felhasználásakor a tulajdonjog átszáll a társaságra. Apportból történő jegyzett tőke emeléskor az apport értékét meg kell határozni, és azt könyvvizsgálóval kell „hitelesíteni”.

Instant Irattár Mentőcsomag - Szerződések fontossága

A szerződések alapvető feltételei a fejlett gazdasági életnek. Bár Magyarországon nincs kötelező szerződésforma, mégis, mind a magánéletben, mind a gazdasági élet szereplőjeként sokszor találkozunk a szerződések fontosságával, sőt kötelezettségével.

Vállalkozóként a gazdálkodásunk során sokszor „szükséges rosszként” éljük meg a kötelezően előírt szerződések elkészítését (munkaszerződés, vállalkozói szerződés, megbízási szerződés stb.), pedig a szerződések megléte minket is véd, sőt megkönnyíti a helyzetünket egy esetleges jogvitában.

Hogy Ön tényleg csak azzal foglalkozhasson, ami miatt céget alapított, megalkottuk a TOP 20 szerkeszthető céges dokumentumsablonból álló Instant Irattár Mentőcsomagot!

Miért ajánljuk Önöknek az Instant Irattár Mentőcsomagot?

-         20 különböző szerződésmintát-, jegyzőkönyvmintát, valamint adatlapot tartalmaz

-         az összes dokumentum szövegszerkesztő segítségével szerkeszthető és másolható, így mindig az Ön speciális igényeihez igazodik

-         a szerződésekkel könnyen megalkothat egy szabályos és mindenre kiterjedő munkaszerződést, egyszerűsített munkaszerződést, megbízási szerződést, esetleg tanulmányi szerződést

-          a jegyzőkönyv mintákkal segítséget kap a selejtezések pontos és NAV által megkívánt dokumentálásához

-          a csomag tartalmazza az alkalmazotti jogviszony létesítéséhez, a jogviszony alatti nyilvántartáshoz, valamint megszüntetéséhez szükséges, vállalkozása nyugodt működéséhez elengedhetetlen dokumentumokat
-         a szerződések ára iratonként nincs 500 Ft, vagyis mindössze ennyi pénzt kell áldoznia egy jogilag korrekt iratmintáért

Az Instant Irattár Mentőcsomaggal az okos kezdő vállalkozók felbecsülhetetlen időt, energiát és anyagi erőforrást takaríthatnak meg, de az „öreg róka” vállalkozások is végre behozhatják azt a „lepapírozós” lemaradást, amit esetleg már évek óta görgetnek maguk előtt.

Engedje meg, hogy segítsünk Önnek megbízhatóbbá tenni vállalkozását!

Rendeljen most! https://goo.gl/forms/17xk3QnJIXKkgDtt2