2016. december 14., szerda

A megfelelő kommunikációs csatorna kialakítása - A blog története



Az elmúlt időszakban többen kérdezték tőlünk, hogy milyen megfontolásból indítottuk el annak idején a blogot, mi vezetett minket arra az elhatározásra, hogy az internet adta lehetőségeket kihasználva osszuk meg ismereteinket, tapasztalatainkat az olvasókkal. Úgy gondoltuk, ha leírjuk a blog kialakulásának történetét, talán segítséget nyújtunk azok számára, akik még csak gondolkodnak azon, hogy a jövőben szélesebb körben alkalmazzák a világháló nyújtotta végtelen lehetőségeket.

Cégünket 1998-ban alapítottuk, egy családi vállalkozás keretében. Az évek alatt sok változáson mentünk át, mind szakmai, mind emberi téren és rengeteget fejlődtünk is ez idő alatt, sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak.

Bővülő ügyfélkörünk már nem csak könyveléstechnikailag váltott ki belőlünk magasabb szintű elhivatottságot, hanem emberileg is. Változó világunkban törvények, szabályozások, gondok röpködnek minden felé és már nem kielégítő az, ha „csak” egy könyvelő képes ezekkel lépést tartani, a vállalkozónak is fontos, hogy az Ő számára lényeges információk eljussanak hozzá, mégpedig olyan formában, hogy azokat hasznosítani is tudja munkája során.

A mi történetünk 2011-ben kezdődött. Sok próbálkozásunk volt már arra irányulóan, hogyan hívhatnánk fel bizonyos dolgokra az Ügyfelek figyelmét, hogy ez által megkíméljük őket egy esetleges későbbi problémától, illetve minél inkább hasznukra lehessünk.

Első próbálkozásaink közé tartozott a telefonos megkeresés, és tájékoztatás, szigorúan saját ügyfélkörön belül. Várakozáson aluli eredmény született. Az emberek többsége meg sem hallgatott, vagy éppen nem is érdekelte. Tehát más megoldást kellett találnunk.

Második próbálkozásunk az email volt. Modern technika, az elektronikus leveleket majdnem mindenki napi szinten olvassa, hátha így több eredményt érhetünk el. Emellett mi is lépést tartunk a haladó világgal, számtalan kérés érkezett hozzánk, hogy el lehessen minket érni, elektronikus úton is. Ez az ötlet egész jónak bizonyult, mindaddig, amíg ki nem derült, hogy a többség meg sem nyitja a leveleinket, hanem reklámnak nézik és szó nélkül a kukába helyezik.

Azt hihetné az ember, hogy erre már feladtuk a próbálkozást, de nem. 2011 decemberében egy ismerősünk által megoldást találtunk  Létrehoztuk ezt a blogot, mely feldolgozza az éppen aktuális híreket, szabályozásokat, törvényeket, újításokat, módosításokat (stb), tehát lényeges információkat tartalmaz, mégis érthető bárki számára. Ami még lényegesebb, nem csak a saját ügyfélkörünk számára érhető el, hanem bárki számára, aki érdeklődik az adott téma iránt. Szintén a modern technikát alkalmazva a blogon lehetőséget kínálunk arra, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak, vagy épp leiratkozhassanak hírleveleinkről. Persze egy blog önmagában mit sem ér, valahogy el is kell juttatni az emberekhez. Egy ismert közösségi portálon is létrehoztuk a cég saját profilját, ahol minden aktuális blog-bejegyzést megosztunk, így az ismerőseink, és az ismerőseink ismerősei is, vagy csak a neten kutakodók számára is megnyílt a kapu.

Mi ebben a pláne? Elértük, hogy anélkül adjunk át információt, hogy betörnénk az emberek magán szférájába, mégis mindenkihez eljusson az, ami fontos, illetve szüksége van rá. Sőt ezt még lehet fokozni, hiszen nem csak a saját ügyfeleink számára nyitottunk információs sztrádát, hanem azon sokaság felé is, akik esetlegesen megoldást keresnek problémáikra, vagy éppen szakmai kérdéseikkel általunk találnak választ munkájukhoz.

Az oldalak létrehozása óta azon vagyunk, hogy a professzionalitást egy még magasabb szintre emeljük, hisz nem elég valamit jól csinálni, ha az mások számára értelmezhetetlen. Igyekszünk a szürke számok világába színt varázsolni, hogy az emberek számára elérhetőbbé tegyük a fejlődést, és a haladást.

GYED-en, GYES-en lévő kismamák/kispapák KATA-s vállalkozása 2017-ben!



A mai gazdasági és pénzügyi helyzet, valamint a GYED/GYES-en lévő kismamák és családjaik élethelyzete mindinkább életre hívja azokat a vállalkozásokat, ahol a kisgyermekekkel otthon lévő szülő „másodállásban” vállalkozni szeretne vagy vállalkozásra kényszerül.

Ismerőseim körében is egyre gyakrabban felmerül a kérdés, mennyire éri meg a KATA-s egyéni vállalkozást indítani GYED vagy GYES mellett.

Az ő kérésüknek teszek eleget azzal, hogy néhány praktikus gondolatban átvesszük a KATA szerinti adózást ezekre az egyéni vállalkozásokra vetítve. Az alábbi írás a 2017-re érvényes szabályokat tartalmazza!!

Alaphelyzetben a KATA adózási szabályai szerint évi (ez nagyon fontos!!) 12 millió forintos árbevételig csak a havi tételes adót kell megfizetni. Figyelem! A KATA tételes adója nem váltja ki az iparűzési adót!! Természetesen arra is figyelemmel kell lenni, hogy az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára 2017-től nem egyezik meg a KATA bevételi értékhatárával! Az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára 8 millió forint. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a 8 millió forintot meghaladó árbevételt már áfásan kell számlázni, be kell jelentkezni az áfa körbe (101E vagy 201T nyomtatvány), időszakonként áfa bevallást kell benyújtani, valamint a felszámított adót pénzügyileg is teljesíteni kell a NAV megfelelő számlájára.

KATA tételes adók:
-         főállású kisadózó esetében havi 50.000 Ft
-         főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft
-         saját elhatározásból a magasabb adót választó kisadózó után 75.000 Ft

A bejelentés után minden megkezdett hónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni a kisadózóra vonatkozó, fentiekben meghatározott adóterhet. Erről bevallás nem készül, a változás bejelentő lapon bejelentett kisadózóra vonatkozó havi adót a NAV automatikusan előírja az adózó adófolyószámláján.

A 12 millió forintos árbevételt meghaladó bevétel esetében sem szűnik meg a KATA szerinti adózás lehetősége, mindössze a 12 millió forint feletti részre 40%-os adót kell fizetni.

GYED-en, GYES-en lévő kisadózónak szintén a fentiek szerinti adóterhet, alap esetben az 50.000 Ft-ot kell megfizetnie azokra a hónapokra, melyekben a vállalkozás árbevételt generál.

Azokra a hónapokra, amikor nincs a vállalkozásnak árbevétele, mentesülhet a kisadózó a havi tételes adófizetési kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy a tárgy hónapot követő hónap 12-ig a változás bejelentő lapon ezt a tényt bejelentse a NAV-nak.

A fentieket elolvasva, sokan úgy gondolhatják, hogy ez így nagyon egyszerű és belesétálhatnak abba a csapdába, ami alapján, év végén kiderülhet, hogy az árbevételük többségét 40% adó terheli.

Nézzük azokat a dolgokat, melyre mindenképpen figyelni kell:
-         a 12 milliós árbevétel éves szinten értendő, vagyis arra az esetre, ha a kisadózó 12 hónapon keresztül fizeti a tételes adót önmaga után.
-         a 12 milliós árbevételt, annyiszor 1millió forinttal csökkenteni kell, ahány hónapra nem fizették meg a tételes adót.

Nézzünk példát GYED/GYES-en lévő kismama adózására.

Az egyéni vállalkozó kismama január 01-vel bejelentkezik a KATA hatálya alá és bejelenti önmagát kisadózónak.

1.)  Alapesetben az éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, és minden hónapban kifizeti az 50.000 Ft-os tételes adót. Ez a legoptimálisabb, a NAV felé további, KATA-val kapcsolatos adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. (Figyelem: alanyi áfa mentesség csak 8 millió forintig!)
2.)  A második esetben az árbevétele meghaladja a 12 millió forintot, és minden hónapban kifizeti az 50.000 Ft-os tételes adót. Ebben az esetben a 12 millió forint feletti részre az éves bevallással egy időben ki kell fizetnie a 40%-os különbözeti adót. (Figyelem: alanyi áfa mentesség csak 8 millió forintig!)
3.)  Az árbevétele 12 millió forint, viszont az év során két hónapban sem fizette meg a tételes adót (változás bejelentőt benyújtotta). Ebben az eseten 12.000.000 - (2X 1.000.000), vagyis 10.000.000 Ft árbevétel van adózva, vagyis az 10 millió feletti részre kell kifizetnie a 40% különadót. . (Figyelem: alanyi áfa mentesség csak 8 millió forintig!)

Mindenképpen ajánlom a havi tételes adó megfizetését, ebben az esetben elkerülhető a 40%-os különadó megfizetési kötelezettség. Csak abban az esetben éljenek a mentesítés lehetőségével, ha előzetes számításaik alapján az árbevételük biztosan nem haladja meg a működési hónapok száma és az 1.000.000 forint szorzatát.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy utólagosan nem lehet kifizetni a tételes adót azokra a hónapokra, melyekre bejelentették a mentességet, még abban az esetben sem, ha az árbevétel nagysága miatt ez kedvezőbb lett volna.

2016. november 23., szerda

Cafetéria változások 2017-től



Kedden az Országgyűlés elfogadta a 2017-es adóévre vonatkozó adócsomagot. 
Előző cikkünkben, néhány mondatban már beszámoltunk a főbb változásokról.
Érdemes újra átnézni a cafetéria változásokat is, mert a nyáron elfogadott adócsomag több helyen megváltozott!!
A most elfogadott változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Az adómentes juttatások köre
-         sportrendezvényre szóló belépő (korlátozás nélkül)
-         kulturális belépő (évi 50.000 Ft-ig adómentes)
-         kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30%-ig)
-         lakáscélú támogatás (30%, maximum 5 millió forint 5 évre vonatkozóan)
-         óvodai, bölcsődei ellátás (a költségek mértékéig)
-         ajándékutalvány (szabályokat betartva korlátlanul)
-         munkába járás költségeként a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km fizethető ki adómentesen a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalóknak
-         mobilitás célú lakhatási támogatás (maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%, a második 24 hónapjában a minimálbér 25%-a, a következő 12 hónapban pedig 15%)

A lakhatási támogatás igénybevételének feltételei:
-         határozatlan, legalább heti 36 órás jogviszony
-         a munkahely és a lakóhely között legalább 60 km távolság, vagy 3 órát meghaladó oda-vissza utazási idő
-         a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában, vagy az azt megelőző 12 hónapban nem lehet a munkavégzés helyén saját tulajdonú lakása, de haszonélvezeti joga sem.
A friss módosítás szerint a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe kell venni a lakók számának meghatározásakor, valamint a friss házasok esetében a jövőben születendő gyermekek is figyelembe vehetőek lesznek. Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is, mert a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből kettőt lehet majd egy szobaként figyelembe venni.

A lakhatási támogatás igénybevételéhez a jogosultnak nyilatkozatot kell tennie, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek.

Béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosa után 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
Ezzel a kedvező adózással a versenyszférában évente 450.000 Ft (ebből 100.000 Ft a készpénz) a közszférában 200.000 Ft adható.
-         készpénz (évente 100.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – vendéglátás (évente 150.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szállás (évente 225.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szabadidő (évente 75.000 Ft)


Egyes meghatározott juttatások értékének 1,18-szorosa után 15% SZJA és 22% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
-         munkahelyi étkeztetés (korlátozás nélkül)
-         Erzsébet-utalvány (korlátozás nélkül)
-         helyi bérlet
-         iskolakezdési támogatás (korlátozás nélkül)
-         önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (korlátozás nélkül)
-         Egészségpénztár, önsegélyező pénztári hozzájárulás (korlátozás nélkül)


Olvassa el a kötelező számviteli szabályzatokról szóló cikkünket is!