2014. május 13., kedd

Akár 2 milliós támogatás munkanélkülieknek

Az álláskeresőket a kormány jelenleg többféleképpen is támogatja. 
  1. 2014-ben is van munkakeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás. A támogatottak körébe tartoznak a mezőgazdasági őstermelők is. A támogatás egy teljes egészében vissza nem térítendő támogatás, mely maximálisan 2 millió forint lehet. 
  2. Maximálisan 6 hónapra adható, havonta a legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, ami jelen esetben 101 ezer 500 forint havonta. Ha olyan gazdasági társaságban keletkezik a munkahely, amely már működő társaság, akkor ezt a támogatási formát nem lehet igényelni. 
  3. Szaktanácsadás is lehet a vállalkozás indulásakor, melynek értéke maximum 50 ezer forint lehet. 
A 2 millió forintos támogatásra való pályázatot 2014. április 1-től lehet benyújtani 2014. november 30-ig. A pályázatot postán kell feladni a Munkaügyi Központ számára. A másik két támogatás igénylésének benyújtására már 2014 márciusától lehet pályázni, szintén 2014. november 30-ig.

A pályázó akár mindhárom támogatásra adhat be pályázatot. A támogatást együtt és külön-külön is igényelheti. Kombinált igénylés esetén az igénylést, vagyis a támogatási kérelmet és a pályázatot egyidejűleg kell benyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ részére. 

2014. május 9., péntek

Szakmai elismerés a Gold Accountant Plus Kft. számára

Örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Gold Accountant Plus Kft. a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület tagja lett.

A tagság amellett, hogy rendkívül nagy szakmai elismerés számunkra, ügyfeleinket arról biztosítja, hogy könyvelői irodánk minőségi szolgáltatásokkal, kiválóan képzett, hozzáértő kollégákkal áll rendelkezésükre.


A Minőségi Könyvelők Klubját 2009. október 21-én alapította 25 pénzügyi/számviteli szakember. 2010. május 28-án, elsősorban a jogi háttér rendezése, másrészt a taglétszám növekedése miatt a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesületté alakult, és a Pest Megyei Bíróság TE – 5866 szám alatt bejegyezte a szervezetet.

A szervezet céljai:
  • Fellépés a „kontár” könyvelők ellen 
  • Szakmai segítségnyújtás 
  • Minden vállalkozó legyen cégvezető! 

2014. március 23., vasárnap

A területi kamarák honlapja, címe, bankszámlaszáma és telefonszáma

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje: 2014. március 31. Részleteket korábbi bejegyzésünkben olvashat. Kattintson ide!>>>
Bejegyzésünkben a területi kamarák elérhetőségét és bankszámlaszámát gyűjtöttük össze:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
www.bkik.hu
Elektronikus levelezési cím: fotitkar@bkik.hu Telefon: +36 1 488-2000
Bankszámlaszám: 10102086-02614500-02003005

Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara
6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.
www.bkmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: bkmkik@mail.datanet.hu Telefon: +36 76 501-500
Bankszámlaszám: 10915008-00000009-21320005

Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara
5600 Békéscsaba,Penza lpt.5.
www.bmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: bmkik@bmkik.hu Telefon: +36 66 324-976
Bankszámlaszám: 10402609-49545356-50571085


Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.
www.bokik.hu
Elektronikus levelezési cím: bokik@bokik.hu Telefon: +36 46 501-090
Bankszámlaszám: 10102718-01680500-02003001


Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.
www.csmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: info@csmkik.hu Telefon: +36 62 426-343
Bankszámlaszám: 10918001-00000010-56060217


Dunaújvárosi megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
2400 Dunaújváros, Latinovits Z. u. 10.
www.dkik.hu
Elektronikus levelezési cím: dkik@dkik.hu Telefon: +36 25 502-060
Bankszámlaszám: 10102969-38693400-01000008


Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.
www.fmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: ugyfelszolgalat@fmkik.hu Telefon: +36 22 510-310
Bankszámlaszám: 10918001-00000008-21120105


Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara
9021 Győr, Szent István út 10/A
www.gymskik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamreg@gymskik.hu Telefon: +36 96 520-200
Bankszámlaszám: 10300002-33214690-70903285


Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4025 Debrecen, Petőfi tér 10.
www.hbkik.hu
Elektronikus levelezési cím: hbkik@hbkik.hu Telefon: +36 52 500-710
Bankszámlaszám: 10300002-34611849-49020102


Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3300 Eger, Faiskola út 15.
www.hkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@hkik.hu Telefon: +36 36 429-612
Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023


Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara
5000 Szolnok, Verseghy park 8.
www.jnszmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamara@jnszmkik.hu Telefon: +36 56 510-610
Bankszámlaszám: 10800014-90000006-13082832


Komárom-Esztergom megye Kereskedelmi és Iparkamara
2800 Tatabánya, Fő tér 36.
www.kemkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kemkik@kemkik.hu Telefon: +36 34 513-010
Bankszámlaszám: 12028003-00255243-00500000


Nagykanizsa megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 1.
www.nakkik.hu
Elektronikus levelezési cím: nakkik@nakkik.hu Telefon: +36 93 516-670
Bankszámlaszám: 14100134-12287549-13000004


Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a.
www.nkik.hu
Elektronikus levelezési cím: nkik@nkik.hu Telefon: +36 32 520-860
Bankszámlaszám: 10103726-01000500-01003004


Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy u. 36.
www.pbkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@pbkik.hu Telefon: +36 72 507-148
Bankszámlaszám: 10300002 - 24617019 - 70073285


Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara
1056 Budapest, Váci u. 40.
www.pmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@pmkik.hu Telefon: +36 1 317-7666
Bankszámlaszám: 10102086-11571302-12000007


Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara
7400 Kaposvár, Anna u. 6.I.em.
www.skik.hu
Elektronikus levelezési cím: skik@skik.hu Telefon: +36 82 501-000
Bankszámlaszám: 12072514-00184810-00300005

Sopron megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
9400 Sopron, Deák tér 14.
www.svkik.hu
Elektronikus levelezési cím: titkarsag@sopronikamara.hu Telefon: +36 99 523-570
Bankszámlaszám: 11737083-20124300


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.
www.szabkam.hu
Elektronikus levelezési cím: info@szabkam.hu Telefon: +36 42 311-544
Bankszámlaszám: 12042809-00167914-00200002


Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara
7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25.
www.tmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamara@tmkik.hu Telefon: +36 74 411-661
Bankszámlaszám: 10700237-02051404-52000001


Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8200 Veszprém, Budapest út 3.
www.veszpremikamara.hu
Elektronikus levelezési cím: vkik@veszpremikamara.hu Telefon: +36 88 429-008
Bankszámlaszám: 73200189-11020260

Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara
9700 Szombathely, Honvéd tér 2.
www.vmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@vmkik.hu Telefon: +36 94 506-640
Bankszámlaszám: 11747006-20222972


Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24
www.zmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: zmkik@zmkik.hu Telefon: +36 92 550-514
Bankszámlaszám: 11749008-20186162

2014. március 12., szerda

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 2. rész


Cikkünk első részében azt taglaltuk, hogy az új számlázási szabályok mely esetben változnak, illetve melyek azok a szabályozások és tevékenységek, melyeknél nem kell alkalmaznunk az új módszert. 
Fontosnak tartjuk, hogy az időszakos elszámolás szabályairól egy kicsit többet beszéljünk, sok esetben akár példákkal mutassuk be a június 30-a után alkalmazandó, időszakos elszámolás szabályait. 

Nézzük meg pontokba szedve, mik az új szabályozás következményei
  • A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz 
  • A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani. 
  • Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30. 
Az új szabályok alapján megváltoznak az előleg fizetési szabályok ezeknél az ügyleteknél. Nézzük, mikor kell előleg számlát kiállítani és mely fizetés nem minősül előlegnek: 
  • A teljesítési időpont előtt átvett (jóváírt) ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani (adóbevallásban bevallani). Ezt a szabály akkor alkalmazzuk, ha a felek erről előzetesen megállapodtak és a pénzösszeg valóban befolyt. Lássunk egy példát: az elszámolási időszak augusztus 1-től augusztus 31-ig tart. A megállapodás alapján augusztus 15-ig 30% ellenérték esedékes, valamint a maradék 70% szeptember 15-ig esedékes. A 30% díj augusztus 15-vel teljesítésre kerül. Ebben az esetben augusztus 15-vel a befolyt 30%-ról előleg számlát kell kiállítani, valamint augusztus 31-vel a maradék 70%-ról végszámlát kell kiállítani. Mind a két tétel az augusztusi bevallásban fog szerepelni. 
  • Abban az esetben ha a teljes ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával a teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával (időszak utolsó napja) nullás végszámlát kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy nullás végszámla kiállítása helyett az előleg kivezetése megtörténjen. 
  • Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodnak meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamint az áfa fizetése sem. Például kiállítunk egy számlát augusztus 15-vel, szeptember 30-i teljesítésről (időszak szeptember hónap), október 10-i pénzügyi teljesítésre. Az ügyfél már augusztus hónapban elutalja az összeget, de a szerződés nem tartalmaz az előre utalásról megállapodást a felek között. Ebben az esetben a szeptemberi adóbevallásban szerepeltetjük a fizetendő adót, előleg számlát nem állítunk ki!!! 
Az új rendelkezések hatálybalépése és az átmeneti rendelkezések 

Azoknál az elszámolási időszakoknál alkalmazzuk, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-a utánra esik. 

Nézzünk néhány példát: 
  1. Az elszámolási időszak 2014. június 15 – 2014. július 15. A teljesítési időpont a fizetési esedékesség időpontja. A régi szabályt alkalmazzuk, hisz az új rendelkezés alkalmazásához az egyik feltétel (a teljes elszámolási időszak június 30-a utáni) nem teljesül. 
  2. Az elszámolási időszak 2014. január 01 – 2014. december 31. Ebben az esetben is a régi szabályt alkalmazzuk, függetlenül attól, hogy a számlát mikor állítjuk ki. 
  3. Előfordulhat, hogy két adófizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak az átmeneti időszak alatt. Nézzünk egy példát: 2014. június havi könyvelési díjról 2014. július 15-i teljesítéssel és fizetési határidővel állít ki számlát. Ez így helyes, hisz az elszámolási időszak még július 01-e előtti. 2014. július havi könyvelési díjról 2014. július 31-e teljesítéssel, 2014. augusztus 15-i fizetési határidővel állítja ki a számlát. Ez is helyes így, hisz a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-át követő időpontra esik. Így 2014. július hónapban a számlát kiállító vállalkozónak két számla után kell adót vallania és fizetnie. 
Nézzük, hogy kell az időszak végi esetleges különbözeteket elszámolni: 
  • Abban az esetben, ha különbözet rendezésével az ellenérték (ezzel együtt a fizetendő adó) csökken, önellenőrzés nélkül csökkenthető a tárgyidőszakban az adóalap 
  • Abban az esetben, ha a különbözet rendezésével nő az ellenérték, úgy önellenőrzést kell végrehajtani. Megoldás lehet az ugyanazon ügylet során alkalmazandó két elszámolási időszak. Például havonta fix ellenértékkel számolnak (bérleti díj, jutalék), és év végével az aktuális adatokkal elszámolják az egész évet. Természetesen ehhez erről szóló megállapodás szükséges!

2014. március 11., kedd

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 1. rész

2014. július 1-től lényeges változás lesz a számlázásban, mely az időszakos elszámolású ügyletek (eddig folyamatos teljesítés) teljesítési időpontját érinti lényegesen. 
A változás lényege, hogy a teljesítés időpontja július 1-e után már nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja
Az új teljesítési időpont alkalmazását csak azoknál az ügyleteknél kall alkalmazni, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is 2014. június 30-a utánra esik!!! 

Az új teljesítési időpont „használatához” két lényeges tényállásnak kell megfelelni: 
  • ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték 
  • ha az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (nem függ a tényleges teljesítéstől) 
Mint minden alól, ez alól is vannak kivételek. Az alábbi esetekben a törvény változása ellenére a teljesítési idő marad a régi, vagyis a teljesítés időpontja a fizetési határidő napja: 
  • Ptk. Szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletek (pl. áram, gáz). A szolgáltatót minden esetben szerződéskötési kötelezettség terheli, valamint a felhasználó a díjat havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díjak továbbszámlázása ugyanígy történik abban az esetben, ha önálló tételként számlázzuk tovább. Abban az esetben, ha mellékszolgáltatásként számlázzuk (pl. bérleti díjat számlázunk és ugyanabban a számlában közüzemi díjat is számlázunk) a főszolgáltatás teljesítési időpontja lép életbe. 
  • Telekommunikációs szolgáltatás (pl. telefon, internet) 
  • Telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatás, ha az alapszolgáltatással együtt kerül elszámolásra (pl. parkolási díj, autópálya matrica sms-ben) 
Az új szabályozás bevezetése mellett marad néhány szabály, mely 2014-től sem változik

1. Az időszaki elszámolást, vagyis az új szabályozást csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződő felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás elszámolásra megállapodást, valamint nincs az adott időszakon belül fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön teljesítési igazolás. 
  • Fő szabályként egy-egy elszámolási időszak nem lehet hosszabb, mint 12 hónap. Amennyiben mégis hosszabb az elszámolási időszak, mint 12 hónap, akkor a 12. hónap utolsó napja az egyik teljesítési időpont. 
  • Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 1 hónapnál, amennyiben mégis hosszabb, úgy a hónap utolsó napja teljesítési időpontnak számít. 
  • Külfölditől igénybevett szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél 
2. A gyűjtőszámla módszer sem változik 2014-ben. Abban az esetben alkalmazzuk, ha több teljesítési időpont van. Akkor bocsátunk ki gyűjtőszámlát, ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetve a rá vonatkozó bevallási időszakban ugyanannak a szervezetnek több, számlakibocsátására jogalapot teremtő ügyletet teljesít. (pl. minden nap szállítok pékárut, de csak kéthetente -havonta - számolok el. Az elszámolási időszak sosem lehet hosszabb, mint, a teljesítő bevallási gyakorisága. Gyűjtőszámlát csak a felek előzetes megállapodása esetében lehet csak kiállítani. Amennyiben nem kötnek gyűjtőszámla szerződést, de elszámolási időszakos fizetésben állapodnak meg, nem válik az elszámolás gyűjtőszámlás elszámolássá, hanem életbe lép a megváltozott teljesítési szabályozás alá eső időszakos elszámolás. A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az egyéb adatok más pénznemben vannak feltüntetve.

A cikk második részét itt olvashatja.

2014. február 25., kedd

Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat (Számviteli tv. 155. §)

Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni. 

Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: 
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és 
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 

Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni. 

Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette.
Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás. 
Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem. 

Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat célja? 
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. 

A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell végezni a szükséges módosításokat. 

A Számviteli törvény 155. § (5) bekezdése kimondja, hogy mely vállalkozások számára kötelező minden esetben a könyvvizsgálati kötelezettség: 
  • az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
  • takarékszövetkezet,
  • konszolidálásba bevont vállalkozás,
  • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
  • az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
  • tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év, mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. 
Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a céljából szükséges: 
  • értékhelyesbítés 
  • valós értéken történő értékelés
A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja. 
Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót. 

A választott könyvvizsgáló feladata: 
  • az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata;
  • a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése;
  • független könyvvizsgálói jelentés készítés.

2014. február 15., szombat

Vezető tisztségviselők felelőssége (lényeges, szigorú változás március közepétől)

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv a társaságok vezető tisztségviselőinek új felelősségvállalásáról is rendelkezik. 

Első lépésként tisztázzuk, hogy kik a társaságok vezető tisztségviselői, vagyis kiket érint ez a törvényi változás
  • ügyvezető igazgató (Kft)
  • üzletvezetésre jogosult tag, képviselő (Bt) 
  • igazgató (közös vállalat) 
  • igazgatóság (Zrt, Nyrt) 
Mi indokolta az új és igencsak szigorú törvényi rendelkezés létrejöttét? 

A társaságoknál az ügyvezetési döntések meghozatalára a jogi személy vezető tisztségviselői jogosultak. De: mivel ők nem biztos, hogy érintettek, vagy érdekeltek a jogi személy (társaság) működésében, ezért látta a törvénykezés szükségesnek annak kimondását, hogy a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataik ellátása során a jogi személyek érdekeinek megfelelően kötelesek eljárni. A kötelességük megszegése a társasággal szemben kártérítési felelősséggel jár! 

Bár nem szokásom, de szeretném Önökkel szó szerint megosztani a törvény néhány paragrafusának szövegezését, mert érdemes átgondolni, hogy pontosan mit is jelent a március közepétől életbe lépett változás. 

3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] 

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 

3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] 

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 

6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] 

Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 

A vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult kárigényét közvetlenül érvényesíteni. 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a károsult érdeke, hogy viszonylag kisebb perköltséggel érje el azt, hogy a bíróság a kár megtérítésére olyan alperest kötelezzen, amelytől (amelyektől) biztosan behajtható lesz a követelés. Vagyis a károsult egyszerre több alperest fog perbe vonni, annak érdekében, hogy a per során felmerült költségeket csak egy eljárás keretében kelljen megelőlegeznie (perköltség, szakértői díjat, jogi képviselő díja). 
Mivel a társaságot és a vezető tisztségviselőt egyetemlegesen marasztalhatja el a bíróság, a károsult választása szerint attól követelheti majd a teljesítést, akitől gyorsabban és biztosabban várhatja, hogy teljes egészében hozzájut a követeléséhez. 
Természetesen megmarad az a lehetőség, hogy a károsult csak a társasággal szemben indít eljárást, viszont elmarasztalás esetén a társaságnak is lehetősége nyílik a vezető tisztségviselővel szemben érvényesítse a kárt. 

Az új felelősségi szabályok megváltozásával várható lesz, hogy a vezető tisztségviselők valamilyen garanciát kérnek a társaságtól arra, hogy a cég mentesítse őket a harmadik személlyel szemben esetlegesen felmerülő fizetési kötelezettség alól. De ezek a megállapodások nem jelentenek teljes megoldást, mert vitás helyzetekben a saját vagyonából kell helytállnia a kár teljes kifizetéséig!

A biztosítói szakma már most felkészült ennek a problémának a kezelésére, a piacon megjelentek a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai. 
Ezek a biztosítások nemcsak a jogos kárigény megtérítését rendezik, de már az eljárás kezdetétől fedezik a vezetők jogi védelmi költségeit, valamint megtéríti a társaságnak azokat az összegeket, melyet a társaság vezetője helyett esetlegesen kifizetett. Ez azt jelenti, hogy a társaság ezeket a kockázatokat át tudja terhelni a biztosító intézetre. 

Amit nagyon fontos megemlíteni ezekkel a biztosításokkal kapcsolatban, hogy a biztosító intézetnek nem érdeke a per, a tárgyalás elhúzása, hisz minél tovább tart az eljárás, annál több költség hárul a biztosító intézetre. Vagyis a biztosító társaság már az eljárás kezdetekor, saját maga által megbízott szakértőkkel segíti a biztosítottat. Ez nagy mértékben meggyorsítja, illetve megkönnyíti a biztosított dolgát, hisz nem kell megfelelő szakemberek megkeresésére fordítania az idejét, illetve a szakértők díjazása sem őt terheli. 

Felhívom mindenki figyelmét, hogy a vezető tisztségviselők biztosításának megkötése úgymond kötelező a magánvagyon védelme érdekében! 
Megfelelő biztosítás kiválasztásához vegyék fel velünk a kapcsolatot. Mi segítünk megtalálni az Ön részére legmegfelelőbb biztosítási konstrukciót!