Saját tőke követelmények és a jegyzett tőke kötelező minimumának kérdései

Idén minden vállalkozás a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos változásainak lázában ég. A legtöbb figyelmet a cégek vezetése a jegyzett tőke mértékének emelésére helyezi, de a saját tőke tekintetében egyéb fontos szabályozásoknak is meg kell felelni, amire nem minden vezető helyez kellő figyelmet. 

Ügyfeleim körében azt tapasztalom, hogy nagyon sok vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy milyen elemekből tevődik össze a saját tőke, illetve nem is tudják hova helyezni ezt a fogalmat. 

Először is azt kell tisztázni, hogy mely elemekből tevődik össze a saját tőke: 

• Jegyzett tőke 
• Jegyzett, de be nem fizetett tőke 
• Tőketartalék 
• Eredménytartalék 
• Lekötött tartalék 
• Értékelési tartalék 
• Tárgy évi mérleg szerinti eredmény 

Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. Ezen kívül a saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. 

Mivel idén a Ptk. változása miatt a jegyzett tőkén van a hangsúly, nézzünk néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. 

Mi szerepelhet jegyzett tőkeként a társaságoknál? 

Jegyzett tőkeként kell kimutatni a vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, vagyoni betét. Amennyiben a vállalkozást cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli, a jegyzett tőke változását mindig a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján rögzítjük a könyvekben. Amennyiben a szervezet nem kötelezett cégbejegyzésre, a tőke összegét a létesítő okiratban rögzített és ténylegesen átadott összeg alapján rögzítjük. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a külföldi vállalkozás által ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyont mutatjuk ki ilyen jogcímen. 

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Magyarországon működő vállalkozások többségét már foglalkoztatja a jegyzett tőke kötelező megemelése, de minden esetben érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval való előzetes konzultáció, hisz arra már kevesebben gondolnak, hogy nem elég csak a jegyzett tőke összegét nézni, de meg kell felelni a saját tőke követelményeknek is. Ez alatt pedig azt értem, miszerint a saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke 50%-a alá (gazdasági társaságokról szóló törvény alapján). 

A mai gazdasági helyzetben nem kevés vállalkozás helyzete romlott meg olyan mértékben, hogy ennek a követelménynek már egy ideje nem tud megfelelni. A társasági szerződés módosításakor, a jegyzett tőke megemelésekor erre is érdemes figyelni, hisz egy tartósan veszteséges vállalkozásnál már nem biztos, hogy a 3 millió forintra történő jegyzett tőke emelés elégséges a saját tőke követelmény megfelelésének is. 

A Gazdasági Társaságokról szóló törvény (GT) a Kft-k és a Rt-k esetében ír elő a társasági formára kötelező bejegyzett tőke minimum összeget. A Kft-k esetében a törzstőke nem lehet kevesebb 500 ezer Ft-nál (ez változik majd március 15-től 3 millió forintra), míg a zártkörűen működő Rt-nél 5 millió Ft, a nyilvánosan működő Rt-nél 20 millió Ft az alaptőke minimum. A GT.51. § hitelezővédelemre vonatkozó előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével(tartós tőkevesztés)és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. 

Tőkevesztés esetén a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy amennyiben ennek a lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza 

• a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve 
• a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában 
• a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve 
• jogutód nélküli megszüntetéséről. 

Nézzük meg egyenként ezeket a lehetőségeket, mire érdemes odafigyelni? 

• Pótbefizetésként csak pénzeszköz bocsátható a vállalkozás rendelkezésére. Az ily módon rendelkezésre bocsátott pénzeszközt lekötött tartalékként kezeli a számvitel (osztalékfizetési korlát!!!!). A lekötött tartalék összege emeli a saját tőke értékét. Készpénzben csak akkor teljesíthető, ha a pénzkezelési szabályzat ezt megengedi. Amennyiben a társaság további működése során a saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tagok részére, illetve akár a jegyzett tőke emelésére is fordítható. 

• A törzstőke más módon való biztosítása történhet értékhelyesbítés alkalmazásával, feltéve ha van olyan eszközünk, melyre alkalmazni tudjuk az értékhelyesbítés intézményét. Értékhelyesbítés akkor alkalmazható, ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Értékhelyesbítés az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél tudunk alkalmazni. Az értékhelyesbítés összegének megfelelően értékelési tartalékot képzünk, ami emeli a saját tőkénk összegét, viszont ebből a tőke elemből nem tudunk jegyzett tőkét emelni.
• Abban az esetben, ha a fenti lehetőségek közül egyikkel sem tudunk élni, és a jegyzett tőke nagysága megengedi (vagyis magasabb a jegyzett tőke összege, mint a kötelező minimum jegyzett tőke összege), a jegyzett tőkét leszállíthatjuk. A jegyzett tőke leszállítását csak a cégbírósági bejegyzés napjával szabad könyvelni. Abban az esetben ha a tőkeleszállítás a tőketartalék javára történik, de a veszteséges gazdálkodás miatt a társaság eredménytartaléka negatív, tulajdonosi döntés alapján a negatív eredménytartalék a tőketartalékból ellentételezhető. 
• Abban az esetben, ha a társaságnak nincs lehetősége a tőkevesztést egyéb módon rendezni, át kell alakulnia más társasági formába. Az átalakulással csak olyan társasági forma választható, mely saját tőke követelménye megfelel a meglévő cég feltételeinek. (Pl. Kft-ből Bt, Zrt-ből Kft) 

Tisztában vagyok azzal, hogy az ügyvédeknek nem feladata a fenti szabályozásra felhívni a társaságok figyelmét, abban az esetben, ha társasági szerződés módosítás miatt keresik fel őket. 

Sajnos nem minden könyveléssel foglalkozó vállalkozó hívja fel az ügyfelei figyelmét erre a kötelezettségre, és a tulajdonosok, ügyvezetők többsége nincs is ezzel tisztában. 

A Ptk. változása miatt lényegesen előtérbe kerülő jegyzett tőke kérdéssel kapcsolatban célszerű lenne mind a könyvelési szolgáltatóknak, mind az ügyvédeknek az átlagosnál nagyobb figyelemmel lenni az ügyfelek felé.

Kamarai regisztráció 2014.

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje (2014. március 31.) 

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kellett a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába. 

Minden újonnan alakuló gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. 

Azok a vállalkozások, akik már 2012-ben kérték nyilvántartásba vételüket újabb regisztrációs lapot nem kell kitölteniük. 

Nagyon fontos, hogy a kamarai tagság önkéntes, a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. 

A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, melynek határideje minden év március 31-e. A hozzájárulás összege 2014-ben is 5000 Ft. 

A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. 

Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek. 

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról. 

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát. 

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változása 2014. január 1-től - 2. rész

A cikk első részét itt olvashatja. 

Ikrek után járó gyermekgondozási díj 

2014. január 1-től ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a terhességi gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az általános szabályok szerint meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár. 

Az általános szabályok szerint a GYED-re való jogosultság megállapításánál azt vesszük számításba, hogy a jogosult a szülés előtt 2 éven belül hány napig volt biztosított. Ahány napig biztosított volt, annyi napra jár a GYED, maximum a gyermek 2 éves koráig. 

Példa: A nappali tagozaton tanuló személy tanulmányai befejezését követően (2013. június) 2013. szeptember 01. napján munkaviszonyt létesített. 2014. május 01. napján iker gyermekeket szül. 

A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően az általános szabályok szerint egy évig jár a gyermekgondozási díj (a tanulmányok miatt maximum 180 nap beszámítható), de a 2014. januártól élő rendelkezések szerint az ikrekre való tekintettel további még egy évre folyósítható. 

Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj 

2014. január 1-től lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgatói jogviszonyban levő tanuló diák is jogosulttá váljon a gyermekgondozási díj igénybevételére. A szülő nő (ebben az esetben csak a szülő nő) csak akkor lesz jogosult a GYED-re, ha az összes feltételnek megfelel. 

Jogosultsági feltételek: 

• Amennyiben a gyermeke születését megelőző két éven belül magyar nyelvű (Magyarországon levő) felsőfokú alapképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A két aktív félév 300 napot jelent. A hallgatói igazolást az iskola állítja ki. 
• Amennyiben a gyermeke a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt, vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, vagy megszűnését követő egy éven belül születik 
• Amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli 
• Amennyiben magyar vagy másik EGT tagállam állampolgára (magyar bejelentett lakcímmel kell hogy rendelkezzen).

A vér szerinti apa csak abban az esetben jogosult az ellátásra, ha a szülő nő meghal, vagy nem felel meg a jogosultsági feltételeknek és biztosítási jogviszonya alapján sem jogosult az ellátásra. 

A hallgatói jogviszony alapján folyósított GYED jogosultsági ideje a gyermek születésének napjától a gyermek egy éves koráig tart. Ebben az esetben nincs terhességi gyermekágyi segély, a GYED azonnal igényelhető. A gyermek 1 éves kora után GYES-re lesz jogosult. 

A GYED összege: 

• Alapfokú képzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 70%-a (jelenleg 101.500,- Ft a minimálbér) 
• Mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, doktori képzésben részt vevő hallgató esetében a garantált bérminimum 70%-a (jelenleg 118.000 Ft a garantált bérminimum) 
• Amennyiben a GYED-re jogosult a szülés napján biztosított (a hallgatói jogviszony mellett lehet dolgozni!) és rendelkezik 180 naptári nap jövedelemmel, az ellátás alapja a jövedelem, de nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum alapján megállapított összeg, viszont nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-nál (GYED maximum) 
• Amennyiben a jogosult a szülés napján biztosított, de nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összege a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 70%-a 

Abban az esetben, ha a GYED folyósítás alatt emelkedik a minimálbér összege, a hallgatói jogviszony alapján járó GYED összege igazodik a minimálbér emelkedéshez. 

Egyéb változások 

1. Új munkáltató fogalma: A végrehajtási rendelet 28.§. alapján a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a foglalkoztatónál ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Erre a rendeletre született egy OEP által közzétett jogértelmezés, mely alapján a régi munkáltatóhoz való visszalépés nem számít új munkáltatónak, ha az 30 napon belül történik, ugyanabba a munkakörbe. 

2. Figyelembe vehető jövedelem Vhr. 31.§. (5) bekezdése: ha a biztosított nem rendelkezik 180 bérrel ellátott nappal, és ellátása tényleges jövedelem alapján került megállapításra, a részére kifizetett nem rendszeres jövedelem nem vehető figyelembe az ellátás naptári napi alapjának megállapításánál. Amennyiben rendelkezik 180 bérrel ellátott nappal, már figyelembe tudom venni a nem rendszeres jövedelmet is! 

3. Osztószám 31.§. (3.a) bekezdése: ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó a jogosultságot megelőző naptári évben azért nem rendelkezett 180 bérrel ellátott nappal, mert minimum járulékfizetésre nem volt kötelezett (pl. volt egyéb 36 órát meghaladó egyéb jogviszonya), az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell a jövedelmet nem realizáló időtartam napjainak számával. 

4. A terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 2015. január 01-jét megelőzően született gyermekek után a jelenleg hatályos és a 2013. július 14. napjáig hatályos jogszabályok szerint is ki kell számolni és a kedvezőbbel folyósítani!

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változása 2014. január 1-től - 1. rész

2014. január 1-től életbe lépett, legnagyobb érdeklődéssel követett változás a „GYED EXTRA” névre keresztelt módosított ellátás. 2014. január 1-től a GYES és most már a GYED mellett is lehet munkát vállalni, akár heti 40 órás jogviszonyban is. GYED mellett a gyermek 1 éves kora után lehet munkát vállalni. A GYED- del kapcsolatos változások mellett néhány kisebb-nagyobb egyéb módosítás is életbe lépett. Következő összefoglalónkban igyekeztünk áttekinteni mindezeket a változásokat is. 

A megváltozott szabályok megismeréséhez át kell tekintenünk az alábbi újdonságokat és módosításokat: 

1. Több ellátás együttes folyósítása 
2. GYED melletti munkavégzés 
3. Ikrek után járó ellátás 
4. Hallgatói jogviszony alapján járó ellátás 
5. Egyéb változások 

Több ellátás együttes folyósítása 

Nem változott: az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. 39.§. (1) 

2014. január 1-től a fenti törvényi rendelkezés néhány nevesített kivétellel alkalmazandó, vagyis néhány esetben több ellátás is igénybe vehető. Lássuk ezeket az eseteket. 

• 39.§. (2) bekezdése szerint kivételt képez az-az eset, amikor a jogosult a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás) illetve a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal, és ez idő alatt keresőképtelenségére való tekintettel táppénzre, gyermekápolási táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Ebben az esetben mind a két féle ellátást igénybe veheti. 
• 39.§. (3) – (4) bekezdése szerint a szülők a közös háztartásban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra. Az ellátásokat választásuk szerint csak az egyik szülő veheti igénybe, mely alól a gyermekápolási táppénz a kivétel. (pl. az anya GYED ellátást kap a gyermekre, de mellette dolgozik. A gyermek beteg lesz, az apa is igényelheti a gyermekápolási táppénzt. Ebben az esetben anya GYED-et és munkabért is kap, az apa pedig a gyermekápolási táppénzt.) 
• 39.§. (5) – (6) bekezdése szerint a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel egyszerre veheti igénybe a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat vagy akár a gyermekápolási táppénzt. A gyermekápolási táppénz kivételével a gyermekek után járó ellátásokat döntésük szerint, de csak az egyik szülő veheti igénybe. 
• 39.§. (7) bekezdése szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Ez annyiban tér el az előzőekben említett esetektől, hogy míg az anya otthon van GYED-en (vagyis nem dolgozik), a gyermek beteg lesz, az egyébként dolgozó apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt, vagyis egy gyermek mellett akár mind a két szülő otthon maradhat, miközben kétféle ellátást kapnak. 

Nagyon fontos, hogy különböző korú gyermekeknek kell tekinteni a nem azonos várandóságból született gyermekeket. Vagyis az ikrek egy gyermeknek minősülnek!!!! Az is fontos, hogy a különböző korú gyermekek után a két ellátás csak akkor folyósítható, ha az egyik gyermek 2013. december 31-e után született. 

GYED melletti munkavégzés 

Az új szabályozás szerint 2014. január 1-től a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet munkát vállalni. 

Itt érdemes átnézni azokat az eseteket, amikor nem jár gyermekgondozási díj: 

• Amennyiben a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vállal (ide nem értve: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért kapott díjazást, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási viszonyban végzett tevékenység díjazását), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. 
• Amennyiben a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét. Amennyiben a keresetét részben kapja meg, úgy az elmaradt kereset után jár a GYED 
• Amennyiben a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve: a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást). Itt érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a szülők közül pl. az apuka az EU tagállamok közül valamelyikben munkát végez, és az anyuka a gyermekkel hozzá költözik, és abban az államban bármilyen jogcímen családtámogatási ellátást kapnak, Magyarországon a terhességi gyermekágyi segély kivételével más ellátást nem igényelhető! 
• Amennyiben a gyermeket ideiglenesen elhelyezték, nevelésbe vették, valamint ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el 
• Amennyiben a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyzeték el (ide nem értve a rehabilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést). Kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, valamint. 
• Amennyiben a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. 
• Amennyiben a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, úgy az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vállal (ide nem értve: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért kapott díjazást, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási viszonyban végzett tevékenység díjazását), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Kivéve: ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. 

A cikk folytatásáért kattintson ide!

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből - NAV állásfoglalás

Az új Ptk. 2014-es módosítása kapcsán 2013. májusában megjelent cikkünket szeretnénk kiegészíteni. 

A megjelent cikkben megemlítettük, hogy a meglévő tagi hitel állományból is meg lehet a jegyzett tőkét emelni, de ez (mint elengedett követelés) illetékfizetési kötelezettséggel jár. 

Írásunk megjelenése után több szakemberrel konzultáltunk, mert az illetékfizetéssel kapcsolatban ellentétes vélemények születtek. Úgy gondoltuk, hogy a legjobb megoldást választjuk, és a NAV illetékes szakembereitől kérünk állásfoglalást.

A NAV válaszát alább olvashatják, mely ellentétes a cikkben megjelent illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban, ezért kérem Önöket, figyelmesen olvassák át az „állásfoglalást”. 

"A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, így a társaság tagja által a társaság részére rendelkezésre bocsátott, a társaság által elismert tagi kölcsön összegével is, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. § (2) bekezdése alapján az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is figyelembe vehető nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként). Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. 

A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházására tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. 

Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. 

Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya.[Itv. 18. § (2) bek.] 

Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén. 

Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír."

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 3. rész

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg.

(Belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés.)

Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse. 

Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható! 

Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani. 

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja. 

Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés követelés-kötelezettség engedményezés, elengedés vagy tartozásátvállalás miatt szűnik meg. 

Milyen módon tudjuk módosítani vagy érvényteleníteni a pénzforgalmi elszámolás időszakában kiállított számlákat? 

A számla érvénytelenítése, vagy az adót tartalmazó ellenérték visszafizetésével járó módosítása esetén az áthárított adó csökkentését a számla kiállítója, a fizetendő adó növelését pedig a vevő abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az ellenérték visszatérítése megtörténik. 

A számla olyan módosítása esetén, amely az ellenérték visszafizetésével, vagy egyéb ellenérték fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni. 

Mely esetekben állapítjuk meg soron kívül a fizetendő adót? 

• Amennyiben az adóalany jogállásában olyan változás következik be, mely alapján az adófizetés nem lenne követelhető, az adó megállapítást a változást megelőző napon teljesíteni kell (pl. a következő adóévben az adóalany alanyi adómentességet választ) 
• Amennyiben az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a tevékenységet záró bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót. 
• Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem. 
• Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót. 

Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be! 

Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére. 

Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás? 

• Naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évre nem kívánja választani a pénzforgalmi elszámolást.
• A választásra jogosító értékhatár átlépését követő nappal (ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolást a megszűnést követő második naptári év végéig nem választhatja, illetve már arra az értékesítésre sem alkalmazhatja, amellyel átlépi az értékhatárt).
• A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évben nem minősül kisvállalkozásnak.
• Amennyiben az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárást megelőző nappal.
• A tevékenység szüneteltetésének kezdő napját megelőző nappal. 

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 2. rész

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>

A pénzforgalmi elszámolás minden olyan fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozik, mely az adóalany által belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell fizetnie. 

Ez a főszabály, de mint mindenhol, itt is vannak kivételek: 

• olyan értékesítések, ahol a termék birtokba adása és a tulajdonjog megszerzése nem esik egy időpontra. Ilyen jellemzően például a zártvégű lízing, részletvétellel történő értékesítés. Ezekben az esetekben az adó megállapítása a birtokbaadáskor keletkezik. Áfa. Tv. 10. § a) 
• adómentes közösségen belüli értékesítésre sem vonatkozik Áfa tv. 89. § 
• az úgynevezett kompenzációs rendszerbe való értékesítés (mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok) FIGYELEM: ezek az értékesítések az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, így a választásnál feltételként jelentkező értékhatárba beleszámítanak Áfa tv. XIV. fejezete 
• az utazásszervezési szolgáltatás bevétele FIGYELEM: ezen értékesítés árbevétele is beletartozik a 125 milliós értékhatárba. Áfa. tv XV. Fejezete 
• használt ingóságokra (műalkotás, régiség) alkalmazott különös szabályok szerinti adózás árbevétele FIGYELEM: a 125 milliós értékhatárba ezek a bevételek is beleszámítanak. Áfa tv. XVI. Fejezete 
• azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési nem belföld, szintén nem tartoznak a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá. 
• nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás a belföldi fordított adózású ügyletekre sem 
• szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásokra 
• nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendő azon adóra, amikor nem az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell az adót megállapítani (közösségen belüli termékbeszerzés, termékimport, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi fordított adózásos szolgáltatások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés beszerzőjeként) 

Mint ahogy a cikk elején írtam, a pénzforgalmi elszámolás nem csak az adóalany által fizetendő adónál jelent kedvező lehetőséget, de ugyanúgy vonatkozik az adóalany beszerzései után rá áthárított adó elszámolására is, vagyis adólevonási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a bruttó vételárat a vevő részére megfizeti. 

Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzésre ez a halasztás nem vonatkozik (részletvétel, zártvégű lízing). Ezekben az esetekben az adóalany az adólevonási jogot a termék birtokbavételekor gyakorolhatja. 

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>>