Megjelent a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet számlázó programok bejelentéséhez

Előző bejegyzésemben beszámoltam róla, hogy a 2014. július 1-től hatályos rendelkezés alapján annak a vállalkozásnak, aki számlázó programot használ, november 15-ig bejelentési kötelezettsége van. 

A rendelet eltérő bejelentési kötelezettséget ír elő hagyományos számlázó program (olyan program, amit a számítógépre kell telepíteni) felhasználói és az online számlázó program (olyan program, amely interneten keresztül érhető el) felhasználói számára. 

További részleteket tudhat meg a bejelentési kötelezettségről, ha ide kattint.>>>

Szeptember elején megjelent a NAV honlapján a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet a számlázó programok bejelentéséhez. Az alábbi linkekre kattintva érheti el őket:

• SZAMLAZO főlap
• SZAMLAZO_01 
• SZAMLAZO kitöltési útmutató

 

SZAMLAZO főlap

SZAMLAZO_01

Forrás

Számlázó programok használatára vonatkozó bejelentési kötelezettség - 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

A 2014. július 1-től hatályos rendelkezés alapján annak a vállalkozásnak, aki számlázó programot használ, november 15-ig bejelentési kötelezettsége van. 

A rendelet eltérő bejelentési kötelezettséget ír elő hagyományos számlázó program (olyan program, amit a számítógépre kell telepíteni) felhasználói és az online számlázó program (olyan program, amely interneten keresztül érhető el) felhasználói számára. 

Hagyományos számlázó program esetén a következő adatokat kell bejelenteni: 

1. a használt számlázó program neve 
2. a program fejlesztőjének neve, adószáma (nem biztos, hogy van) 
3. a program értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét és adószámát 
4. a program beszerzésének időpontja 
5. a program rendeltetésszerű használatba vételének időpontját 

Online számlázó program esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni: 

1. az online számlázó rendszer nevét és elérhetőség 
2. az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát 
3. az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját 

Milyen határidőket kell betartanunk a számlázó programok bejelentési kötelezettsége során??? 

• A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett, és az ebben az időpontban még használatban levő programok, valamint az eddigi időpontig használatba vett saját fejlesztésű programokra vonatkozó adatok bejelentési kötelezettsége 2014. november 15. 
• A 2014. október 1-e után megvásárolt, vagy használatba vett programok bejelentési határideje a vásárlástól, illetve használatba vételtől számított 30 nap. 

Abban az esetben, ha a programot kivonjuk a használatból, szintén bejelentési kötelezettség terheli a céget. 

• Amennyiben 2014. október 1-je és 2014. október 15-e közötti időszakban vonjuk ki a használatból a számlázó programot, a bejelentési kötelezettségnek 2014. november 15-ig kell eleget tennünk. 
• Későbbi időpontban használatból kivont számlázó program esetében 30 nap áll rendelkezésünkre a bejelentésre. 

Igaz, nem a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos, de érdemes megemlíteni, hogy a számlázó programokkal szembeni követelmények nem változtak. A 23/2014 (VI.30) NGM rendelet 8. §-a tartalmazza a követelményeket. 

8. § (1) A számlázó programmal szemben követelmény, hogy 

a) a számlázó program - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és 

b) a számlázó programot a 11. § szerint bejelentsék. 

(2) A számlázó programnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania. 

(3) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha 

a) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és 

b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 

(4) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint egyéb, az Áfa tv. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 

(5) Abban az esetben, ha a program egyaránt alkalmas számla és nyugta előállítására, számla és nyugta kibocsátása elkülönített sorszámtartományon is történhet.

„Reklámadó” - 2014. évi XXII. törvény

2014. augusztus 21-e fontos határidő a cégek számára. Ezen időpontig kell az erre kötelezett cégeknek az előző éves árbevételük alapján bevallani és megfizetni első reklámadó előlegüket. 

Érdemes átnézni a törvényt, mert nem csak azokat a cégeket terheli nyilvántartási, nyilatkozattételi, esetleg bevallási kötelezettség, amelyek árbevétele ezen tevékenységből származik. 

Természetesen itt sem tudunk minden lehetséges részletre kitérni, de az általánosan megismerendő alapokat igyekszünk felvázolni. 

Nézzük át, hogy a törvény szerint kik az adó alanyai, mit jelent az adókötelezettség, mi az adó alapja és mekkora az adó mértéke. 

Az adó alanya (2014. évi XXII. törvény 3.§):  

• az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató 
• az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé 
• a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója 
• a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet 
• az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője 

 Az adókötelezettség (2014. évi XXII. törvény 2.§): 

• a médiaszolgáltatásban, 
• a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórész magyar nyelvű sajtótermékben, 
• a Reklámtv. szerinti szabadtéti reklámhordozón, 
• bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, 
• az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele 

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Amennyiben a megrendelőnek nincs nyilatkozata, úgy az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része. 

Az adó mértéke (2014. évi XXII. törvény 5.§): 

• az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0% 
• az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1% 
• az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10% 
• az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20% 
• az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30% 
• az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% 

Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozásoknál a legfontosabb a nyilatkozatok megléte, melynek a beszerzése mindig a megrendelőt terheli. Az adóalany részéről nincs szankció, ha nem állítja ki a nyilatkozatot, viszont a megrendelő esetében igen, hiszen ha nincs nyilatkozat a birtokában, Ő válik adóalannyá. 

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a Ratv.3. § (1) bekezdésében említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette. (1494-es bevallás tervezet kitöltési útmutatója szerint)

Érdemes, egyben „kötelező” lesz a megfelelő nyilatkozatot minden számlán megjeleníteni. 

A megrendelőnek segítség lesz, ha közvetítő útján hirdet, hisz ebben az esetben nem Ő megrendelő, hanem a közvetítő cég. 

Közvetítő: 

• Lehet megbízott, aki csak jutalékot számol.
• Lehet tartós közvetítői szerződéses, aki a saját nevében állít ki számlát. Az Ő esetükben mindenképpen érdemes átnézni az eddig kiállított számlákat, mert az adófizetés elkerülhető azon egyszerű megoldással, hogy a számlán nem hirdetés közzététele, hanem közvetítői tevékenység szerepel. Ebben az esetben egyértelművé válik, hogy a megrendelőnek nem kell a közvetítőtől nyilatkozatot bekérnie. 

Nyilatkozat minták (nem kötelező!!) 

1. A reklámadó törvény 3. § (3) bek. alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség a .................................................................... -t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. 

 2. A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a ........................................................................................... -t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli 

Saját célú reklám: 

A reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. 

A saját célú reklám önköltségének elszámolását a számviteli politikában célszerű rögzíteni. 

Google és Facebook 

Ezeknél a hirdetéseknél számítani kell arra, hogy a nevezett cégek nem fognak nyilatkozatot kiadni (valószínűleg nincsenek is tisztában azzal, hogy őket Magyarországon adófizetési kötelezettség terhelné!), vagyis a megrendelő kerül bevallási és (2,5 millió Ft/hó felett) befizetési kötelezetté!!!! 

Kapcsolt vállalkozások adókötelezettségének megállapítása (2014. évi XXII. törvény 6.§.) 

 „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalanyok adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.” 

Vagyis itt a legfőbb probléma az lehet, hogy amíg a kapcsolt vállalkozások külön-külön nem érnék el az adófizetési kötelezettség alapját, lehetséges, hogy az összevont adóalap már meghaladja az 500 ezer forintos határt, így kénytelenek lesznek adót fizetni. 

A NAV honlapján jelenleg csak a bevallás tervezete, illetve annak kitöltési útmutatója érhető el, de érdemes már most néhány pillantást vetni rá! A kitöltési útmutató szerint nullás bevallást beadni nem kell! 

10032000-01079081 NAV Reklámadó bevételi számla

Könyvelőirodai vezetők kártérítési felelőssége (új Ptk.)

Engedjék meg most nekem, hogy ne a saját tollammal ékeskedjek. Az Önadózó újság 2014/ 06. számában jelent meg dr. Szabó Tibor ügyvéd és adószakértő írása ebben a témában.  A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiragadni ebből az írásból, mert úgy gondolom, hogy a könyvelőket érintő kártérítési felelősség nagyon fontos kérdés, és minden szakmabelit foglalkoztat.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése után különböző állásfoglalások láttak napvilágot a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét illetően. A kérdés a betéti, a közkereseti, kft (esetleg Zrt) cégformában működő könyvelőiroda ügyvezetőit érinti.

A kártérítési felelősségnek a Ptk. Rendszerében alapvetően két fő alakzata van:

1. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Második Rész)

• A kötelezett késedelme 
• A jogosult átvételi késedelme 
• Hibás teljesítés (kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás, jogszavatosság) 
• A teljesítés lehetetlenné válása 
• A teljesítés megtagadása 
• Jognyilatkozat tételének elmulasztása 

A könyvelőirodák polgári jogi kártérítési felelőssége mindig valamilyen szolgáltatási mulasztáshoz, hibához kapcsolódik. Jellemzően késve nyújtanak be egy bevallást, ami miatt az adóhatóság bírságot szab ki a könyvelt cégre, amely aztán a kártérítést áthárítja a könyvelő irodára (szerződés alapján!) Ez a Ptk. Rendszerében szerződésszegéssel okozott kárnak minősül, amelyért a könyvelőiroda felel ugyan, de a Ptk. Szerint itt már nem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. Lényegében a könyvelőiroda vezető tisztségviselőit a Ptk. Új felelősségi szabályai a gyakorlatban nem érintik.

Mindenképpen ki kell emelni, hogy a könyvelőirodával szemben a szerződésszegésért érvényesített kárfelelősség a könyvelőiroda és a vezető tisztségviselő viszonyában megalapozhatja a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét. Ez viszont nem új szabály, ez eddig is így volt.

A könyvelőiroda által a munkavállalójának okozott károkért (pl. üzemi balesetből eredő követelés) sem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. A munkaviszonyból eredő követelésekre nem a Ptk. hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó, amely a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettségére rendelkezést nem tartalmaz.

A könyvelőiroda adótartozásáért sem felel személyesen a könyvelőiroda vezetője (kivéve felszámolás esetén). Az adókötelezettségek teljesítésére nem a Ptk., hanem az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség csak a polgári jogviszonyokon belül értelmezhető!

2. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész)

Ez a felelősségi alakzat a jogi személy vonatkozásában nem a rendes gazdasági tevékenységhez, sokkal inkább rendkívüli eseményekhez kapcsolódik. Ez is az üzleti tevékenység része. Ez a felelősség típus tekinthető a klasszikus kártérítési felelősségnek.

A vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét a Ptk. Csak a szerződésen kívül okozott károk vonatkozásában állapítja meg, a szerződésszegéssel okozott károk vonatkozásában NEM!

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége

6:541.§ Felelősség a vezető tisztségviselője károkozásáért Ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége az alábbiakban jellemezhető: 

• A károkozó magatartást maga a jogi személy (pl. bt, kft) tanúsítja, vagy az alkalmazottja, vagy a vezető tisztségviselője útján 
• Ez a károkozás azonban mindig rendkívüli eseményhez kapcsolódik, vagy annak képében jelenik meg 
• A károsult nem a szerződő partner, hanem mindig egy rajtuk kívülálló személy (járókelő, parkoló autó tulajdonosa, szomszéd stb). Természetesen nemcsak magánszemély, hanem jogi személy is lehet. 

Környezetvédelmi szabályszegések 

Tipikus esetkör lehet a környezetvédelmi vagy biztonsági mulasztás. A cég környezetszennyező tevékenységéből a telephelye hatókörében levő ingatlanokban, javakban bekövetkezett károkra már a Ptk. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amelyért tehát már fennállhat a vezető tisztségviselők jogi személy melletti egyetemleges felelőssége. 

Ez a felelősség, bár nagyon fontos, de kevéssé jellemző egy könyvelő irodára. 

Munkavédelmi, építési, műszaki, biztonsági, tűzvédelmi szabályszegések 

Ezen szabályok megszegésével kívülálló természetes és jogi személyeknek okozott kárért szintén fennállhat a károkozó jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége. Pl. ha egy építkezés toronydaruja összedől, és a járókelők, vagy a parkoló autók sérülést szenvednek, és a vizsgálat alapján a vezető tisztségviselőig visszavezethető a mulasztás, ez esetben az ő kártérítési felelőssége is fennáll. 

Ez a felelősségi szabály sem jellemzően a könyvelő irodákat érinti. 

Károkozás gazdasági tevékenység végzésével 

A jogi személy gazdasági tevékenységének mikénti végzésével is kárt okozhat. A gazdasági tevékenység végzésével okozott kár körében is csak akkor felel az érintett jogi személy vezető tisztségviselője, ha a károkozás a tisztségével összefüggésben van. Ilyen lehet például, ha a felszólítás, tiltakozás ellenére is megismétlődik az eset. Egyértelmű a felelősség, ha a vezető tisztségviselő utasítására történik az eset. Ilyen eset lehet például, ha a mezőgazdasági vállalkozás beleszánt a szomszédos termőföldbe, vagy kivágja a szomszédos erdőrészt. 

Épületkárok, csúszásmentesítés elmulasztása 

Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárérét alapesetben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. Ha az épület jogi személy tulajdonában áll, ilyen kár esetén fennállhat a vezető tisztségviselő mögöttes felelőssége. 

Bár nem jellemző, de ezek akár érinthetik a könyvelőirodákat. 

A harmadik személlyel szembeni felelősség esetkörei alapján a könyvelőiroda egyáltalán nem tartozik a veszélyeztetett tevékenységek közé, tehát a vezető tisztségviselők számára nem jelent gyakorlati veszélyt az új Ptk. Új felelősségi szabálya.

Nyári diákmunka

A diákmunka egész évben létezik, de igazán a nyári időszakban válik napi kérdéssé mind a munkáltatók, mind a munkát vállaló fiatalok körében. Alábbi cikkünkben néhány gondolat erejéig szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy áttekintjük a diákmunka vállalás szabályait. 

A diákmunka 

• munkaviszony, 
• egyszerűsített foglalkoztatás vagy 
• megbízási szerződés keretein belül végezhető tevékenység. 

1. Amennyiben munkaviszony keretein belül foglalkoztatnak, diákot, úgy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Ebben az esetben a munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre. 

A munkaszerződésnek mindazokat az elemeket tartalmaznia kell, amelyet egy felnőtt munkavállalóval kötött munkaszerződés előír: 

• munkavállalót alapbére és munkaköre 
• határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony végét, vagy annak a tényét, hogy a munkaviszony határozatlan időre jött létre 
• meg kell határozni a munkavállaló munkahelyét 

A munkaszerződés mellett a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a napi munkaidőről, az egyéb juttatásokról, a bérfizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról, a szabadság mértékéről és a kiadásának módjáról, a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályokról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről. 

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül és az összevont adóalap részeként adózik. 

Munkaviszony esetén a diákokat egyéb juttatások is megilletik, pont úgy, mint az egyéb munkavállalókat. Részesülhetnek a cafetéria elemek közül azokban is, melyek a béren kívüli juttatásnak minősülnek (Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet, Széchenyi Pihenő Kártya). 

 A korlátok betartása esetén a béren kívüli juttatások után az adófizetési kötelezettség a munkáltatót terheli. 

A diák munkavállalót is megilleti a munkába járás költségtérítése, mely alapján adómentesen a következőket tudja elszámolni: 

• az utazási bérlettel vagy utazási jeggyel történő elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó értékben 
• költségtérítés címén a saját gépjárművel a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti útra a kilométerenkénti 9 Ft 

A diákok körében közkedvelt foglalkoztatás, amikor egy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben a diákok az iskolaszövetkezettel állnak munkaviszonyban, melyek kiközvetítik őket különböző munkákra. 

Ez annyiban sajátságos jogviszony, hogy ebben az esetben a diákok egyben hallgatói, tanulói jogviszonyban is vannak. 

Az iskolaszövetkezet és a diákok közötti jogviszony csak határozott időre létesíthető. 

A hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a nappali tagozatos tanuló munkavégzési kötelezettsége nem kötődik a munkaszerződés megkötéséhez, például a munkaviszony kezdete sem a munkába lépés napja. 

2. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül végzett munka szintén munkaviszonynak minősül. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. 

A létesített munkaviszony alapján alapbérként a legalább a kötelező legkisebb minimálbér 85%-a (86.275 forint), valamint a garantált bérminimum esetén 87%-a jár (102.660 forint). 

A diáknak nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét bevallania a személyi jövedelemadó bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg 2014-ben 4670 forint/foglalkoztatási nap. 

Amennyiben ezt az összeget a jövedelem meghaladja, úgy a mentesített keretösszeget meghaladó részt a személyi jövedelemadó bevallás 1. sorában bérjövedelemként kell feltüntetni és a hatályos jogszabály alapján adót kell utána fizetni. 

3. Megbízási szerződés keretében, önálló tevékenységként végzett diákmunka 

Természetesen nem csak munkaviszony keretében, hanem megbízási szerződéssel is végezhető diákmunka. Hátránya, hogy ebben az esetben nem adható a diáknak a munkába járásra tekintettel adómentes térítés, illetve egyéb béren kívüli juttatás. 

Az előnye lehet, hogy ebben az esetben lehetőség van költségelszámolásra. Költségelszámolás esetén a költséggel csökkentett bevétel lesz az adóköteles jövedelem. 

A diák a költségelszámolásra két módszer közül választhat: 

• Tételes költségelszámolás: ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes költséget figyelembe vegye, akár a bevétel 100%-ig is. A jellemzően előforduló költségeket az Szja-törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Abban az esetben, ha a diáknak egy adóéven belül többféle tevékenységből származik jövedelme, a felmerült kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell kezelnie és a jövedelmeket is tevékenységenként kell megállapítania, azaz arra nincs mód, hogy az egyik tevékenység veszteségét a másik tevékenység nyereségével szemben elszámolja. 
• 10%-os költségátalány elszámolása: ebben az esetben a bevételből igazolás nélkül levonható 10% költséghányad, és a bevétel megmaradt 90%-a minősül jövedelemnek. 

Fontos szabály, hogy a kétféle költségelszámolási szabály közül az adóéven belül csak az egyik választható. 

Azonban ha év közben a 10%-os költséghányadot választotta, de év végén mégis szeretné a tételes költség elszámolást alkalmazni, úgy azt a személyi jövedelemadó bevallásában megteheti. 

Fordított esetben mindez nem igaz, vagyis amennyiben év közben a tételes költségelszámolást választotta, úgy év végével sem térhet át a 10%-os költséghányad alkalmazására.

Akár 2 milliós támogatás munkanélkülieknek

Az álláskeresőket a kormány jelenleg többféleképpen is támogatja. 

1. 2014-ben is van munkakeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás. A támogatottak körébe tartoznak a mezőgazdasági őstermelők is. A támogatás egy teljes egészében vissza nem térítendő támogatás, mely maximálisan 2 millió forint lehet. 
2. Maximálisan 6 hónapra adható, havonta a legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, ami jelen esetben 101 ezer 500 forint havonta. Ha olyan gazdasági társaságban keletkezik a munkahely, amely már működő társaság, akkor ezt a támogatási formát nem lehet igényelni. 
3. Szaktanácsadás is lehet a vállalkozás indulásakor, melynek értéke maximum 50 ezer forint lehet. 

A 2 millió forintos támogatásra való pályázatot 2014. április 1-től lehet benyújtani 2014. november 30-ig. A pályázatot postán kell feladni a Munkaügyi Központ számára. A másik két támogatás igénylésének benyújtására már 2014 márciusától lehet pályázni, szintén 2014. november 30-ig.

A pályázó akár mindhárom támogatásra adhat be pályázatot. A támogatást együtt és külön-külön is igényelheti. Kombinált igénylés esetén az igénylést, vagyis a támogatási kérelmet és a pályázatot egyidejűleg kell benyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ részére. 

További információért kattintson ide!>>>

Szakmai elismerés a Gold Accountant Plus Kft. számára

Örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Gold Accountant Plus Kft. a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület tagja lett.

A tagság amellett, hogy rendkívül nagy szakmai elismerés számunkra, ügyfeleinket arról biztosítja, hogy könyvelői irodánk minőségi szolgáltatásokkal, kiválóan képzett, hozzáértő kollégákkal áll rendelkezésükre.

A Minőségi Könyvelők Klubját 2009. október 21-én alapította 25 pénzügyi/számviteli szakember. 2010. május 28-án, elsősorban a jogi háttér rendezése, másrészt a taglétszám növekedése miatt a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesületté alakult, és a Pest Megyei Bíróság TE – 5866 szám alatt bejegyezte a szervezetet.

A szervezet céljai:

• Fellépés a „kontár” könyvelők ellen 
• Szakmai segítségnyújtás 
• Minden vállalkozó legyen cégvezető! 

A Minőségi Könyvelők Klubja Egyesületről bővebben itt olvashat! Kattintson!>>>